Gyereknevelés humorral – avagy a könnyebb út

Minden ember és család élete megváltozik, ha gyerek áll a házhoz, szokták volt mondani. Egy új kis ember mindig alakít dolgokon. Teljesen mindegy, hogy hányadikként érkezik a családba. Az első gyerek biztosan fenekestül forgat fel mindent a szülők számára. A második, harmadik már inkább azért ad feladatot, mert az első gyereknek nagy feladat. Ezt mi is tapasztaltuk. Két gyerekünk van, és imádjuk őket, de nem majomszeretettel. Egyikünk se szeretné azt a hibát elkövetni, hogy követelőző, egós, ki, ha én nem típusú gyerekek váljanak belőlük. Igyekszünk őket szorosan fogni, és valódi példát mutatni nekik, mert ebben hiszünk, de meg kell vallani, nagyon szeretjük a humort is belecsempészni a mindennapokba. Másképp azt gondolom nincs is értelme. Szeretem, ha otthon jó hangulat van, és nem úgy érezzük magunkat, mint egy katonatáborban vagy kriptában.

Legutóbb például a születésnapok közeledtével gondoltuk úgy, hogy rájuk fér egy kis leckéztetés, mert nagyon elbízták magukat, de megigértük nekik, hogy ha jól tanulnak, birngákat kapnak ajándékba. Kicsit kellett őket motiválni, mert azt éreztük, hogy tanulnak, csinálják a dolguk, de nem igazán van kellő motivációjuk. Ez azonban, mint sok esetben a gyerekeknél tud, visszájára sült el, mert túl magabiztosak lettek.

Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy fognak bringát kapni, de a póló nyomtatás segítségével. Vettünk is nekik két nagyon frankó biciklit természetesen, de szerettük volna látni az arcukat, amikor a szülői furfang visszaveri az egójuk adta nagy arcukat. Azt kell mondjam, ez tökéletesen sikerült. Mikor kibontották a nagyon jól kinéző, egyedi pólókat ragyogott az arcuk. Persze még nem látták mi van rajta. Aztán amikor elmondtuk nekik, hogy igazából most nem tudtuk a valódi bicikliket megvenni, hanem ezekkel az egyedi, névvel ellátott pólókkal szeretnénk boldog szülinapot kívánni, lefagyott az arcukról a mosoly. Persze kis idő múlva elmondtuk nekik, hogy nagyon elbízták magukat, és nem hisszük, hogy tőlünk ilyen viselkedést láttak volna, és azért vicceltük meg őket, hogy ezt megtanulják és átadtuk a valódi bringákat részükre. Megértették a leckét azt hiszem. Mi így szeretünk nevelni.